Közeledik a karácsony

2006 december 18. | Szerző: Magdal |

 Ismét egy régi írás… No nem mintha abból szeretnék megélni amit akkor írogattam 😉 de nekem nagyon jól esik újra elolvasni, és átélni az akkori gondolataimat, érzéseimet… Pláne, hogy valóban úgy is  lett, Károly Angyal ajándéka azóta is az enyém :-)))) És ezért nap mint nap hálát adok:-))))

2002.12.23.

 

Szia!

 

Itt ül a Rudi az ölemben és olyan jól melegíti a szívemet… Rögtön őszinteségi rohamot is érzek és el kell mondanom valamit.

 

Reggel amikor kinéztem az ablakon, nagyon szomorú lettem. Fehér Karácsony. Mindig erre vágytam, miért pont most?????????

 

Nagyon nehezen és morcosan kezdtem a napomat. Zuhanyzás- relaxálás közben kicsit /tényleg csak, hogy még nyomorultabbul érezzem magam / pityeregtem. Abban a pillanatban megszólalt mellettem valaki:

– Miért sírsz?

Hát majdnem kiestem a kádból ijedtemben! Oldalra néztem és ott ült a mosógép mellett egy fickó a bambusz székecskén és vigyorgott!

– Mit keresel a fürdőszobámban amikor én zuhanyozom?????? És miért röhögsz ki?????????

– Angyal vagyok, és hozzád jöttem!

– Te biztos nem vagy angyal! Néztél ma már tükörbe? Semmi angyalos nincs benned! Még szárnyaid sincsenek! És különben is egy rendes keresztény Fiú- Angyal nem üldögél szexuálisan kiéhezett nők fürdőszobájában amikor azok zuhanyoznak! – Itt szúrnám közbe, hogy az angyalnak nem látszó valaki, közepes testalkatú volt, göndör vörös haja volt, ami nagyon kócos volt és rendezetlen. Az arca pulykatojás-szeplős volt. Az ajkai vérvörösek és állandóan mosoly bujkált rajtuk. És a ruhája! Egy kockás flaneling volt rajta, ami félre volt gombolva, farmernadrág: agyonmosott, kopott… A cipője orra le volt rúgva és az egyik cipőfűzőn volt egy bog is…Ahogy végigmértem és megállapítottam, hogy az angyalok biztos, hogy nem így néznek ki, egy re szélesebb mosoly ömlött el az arcán.

– Látom Te is azt várod, hogy ha angyal akkor, hosszú fehér köntös és szárnyak… Hát bevallom, nekem ez a kedvenc szerelésem. A külsőm azért rendezetlen mert nekünk ilyenkor van a legtöbb munkánk és lótottam-futottam egész nap és egész éjszaka. Te vagy az utolsó megbízatásom, és ha akarod akkor magamra gondolom a szárnyaimat, mert természetesen vannak, de azért nincs most rajtam, hogy elférjünk itt nálad, meg bevallom, hogy fáradt is vagyok és jól esik úgy ülni és hátradőlni, hogy közben nem kell figyelni rájuk… Szóval munkára: miért sírsz?

– Csak, mert. Ezért jöttél, hogy ezt megkérdezd? Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól tudod mi bajom van, csak most pszihésen korán reggel ki akarsz beszéltetni belőlem minden keserűséget…

– Azért csak mond el! Addig úgy sem megyek el amíg nem dumcsizunk! Megkínálsz egy pohár csapvízzel és egy Erzsi Féle Mézes Karikával? Ne fáradj mindent megtalálok és rendesen visszazárom a dobozt is! Addig gondolkodj a mondanivalódon!

– Legalább a neved mond meg!

– Szerintem ma reggel most fogsz először mosolyogni! Ugyanis engem Károly – Angyalnak hívnak. Mennyei Munkaadómmal és Dannával / ő az Őrangyalom / úgy gondoltuk, hogy talán a névazonosság miatt szívesen beszélgetsz velem!

– Hát ez tényleg őrület… Károly…hm hm! Tudod miért vagyok már napok óta szomorú? Szorongok a karácsonytól! De a legfőbb bajom nem az, hogy „egyedül” vagyok, hanem az, hogy nincs karácsony érzésem! Máskor december közepétől alig bírtam magammal! Megőrültem az örömtől, ha valami olyan dolgot találtam, aminek valaki más örülhet. És állandóan az időjárást lestem és azt szeretettem volna, ha végre esik a hó, mert az mindent tökéletessé varázsolt volna. És angyalos, habos csoda, és rózsaszínű köd lepte az agyamat napokon keresztül!!!!!!!!! És ez most nincs sehol! Őszintén megmondom, kicsit érdekel, hogy mit szólnak az általam vásárolt cuccokhoz, az viszont hogy én mit kapok egyáltalán nem érdekel… Csak szeretnék túlesni az egészen, vissza a hétköznapok szürkeségébe. Tehát Károlykám ez van! Remélem az a munkád, hogy karácsonyi hangulatot csiribizel nekem!!

– Hmmm. Sajnos nem! És tudod mit mondok? Nincs is szükséged rá! Mert a karácsony, és a szeretet szeretete ott van benned, csak most alszik. Hiába hangoztatod fennen és magadnak is még nem zártad le múltat és most ezt mindenre kivetíted! Pedig nem ez lenne a feladatod, hanem az, hogy mások boldogságát észrevedd! Nézz körül! Ne a bevásárlóközpontok által gerjesztett őrületet nézd, mert a karácsony nem az ajándékvásárlásról szól. Hiszen tanultad gyerekkorodban, amikor fogékony voltál mindenre! Emlékezz vissza! A születés! Mi született a világra? Na mi? Egy gyermek: a Remény, a Szeretet, a Várakozás, a Türelem, a Megértés és nem is tudom felsorolni mennyi minden jött Vele a világra!

– Hát köszönöm majd elgondolkodom a szavaidon. Most már mehetsz pihenni! Elvégezted a munkád!

– Úgy látom nehéz eset vagy! Talán mégis csodát kell tennem! Hm hm hm. Milyen csodát tegyek? Már tudom is!!!!!!!!!! Bár ezt is lehet kitolásak venni. Még több szeretetet kapsz tőlem! Még infantilisebben fogod imádni a barátaidat, a természet szépségeit és a tárgyaidat! Ezt kapod tőle, Károly- Angyaltól. És még egy ráadást is: Ígérem neked, hogy ez lesz az egyik legfontosabb karácsony az életedben: sokkal jobban fogsz látni mindent mint ezelőtt: Angyalokat, érzelmeket, mindent! – És ezzel huss, elment, de még előtte megpillantottam a gyönyörű hófehér szárnyait.

 

Mivel elbeszélgettem az időt nagyon sietve készültem el. Ahogy kirohantam az utcára, azonnal le kellett lassítanom! Gyönyörű volt a hóesés a  lámpák fényében. Énekelve táncoltak a hópelyhek, és felültek a szellő szárnyára, hogy messzebb jussanak…