Ma volt annak

2007 szeptember 18. | Szerző: Magdal |

 a napja, hogy az uram vitte ordítva a fiúnkat az oviba… Mármint nem Ori ordított /gondolom ő is szívesen kieresztette volna a hangját ;-), bár nem nyilatkozhatok, mert a sakál-gének az én véremben vannak, anyámtól örököltem…/ Szóval, ott tartottam, hogy ma megint ment a bömbölés reggel. Ezen egyébként rég túl voltunk. Az ominózus reggel utáni napon, Pety olyan örömmel ment oviba, hogy futólépésben robogtam utána. Hogy kicsit könnyebbek legyenek a reggelek, kitaláltuk, hogy Ori viszi reggel a gyerkőcöt, és mi megyünk érte Jujuval. Ez így működött is szépen a mai napig. Amikor is meghallotta, hogy szólok az uramnak, hogy még ne induljanak, korán van… No ez be is tette a kaput… Vidáman kezdődött a napom, haragszik a fiam, hogy oviba kell mennie, haragszik az uram, hogy neki kell a tomboló gyereket vinnie, és haragszik a lányom is, mert ballábbal kelt, és különben is… 😉 És én is haragudtam, mert szintén bal lábbal keltem, és tele volt a fejem az oviból hazaszármazott takonykór miatt, és fél fülemre süket is voltam.

 

Nagyon remélem nem sok ilyen vidám reggel elé nézünk…

 

Egyelőre még csak a hátulütőit tapasztaljuk az ovinak. Mondom ezt minden neheztelés nélkül, hiszen tudjuk, hogy minden kezdet nehéz. Különösen nekünk anyáknak. Különösen az olyan típusú anyáknak, mint én is vagyok, akik nehezen válnak el. Persze ebből kívülről nem tapasztalható semmi /nem szoktam az ovi kapujában zokogni ;-)/, de belül nehéz. Olyan fura élmény látni a gyereket kívülről. Felvesz egy csomó új szokást, és olyan szavakat használ, amit nem tőlünk hallott. Kinyílik a kis világa és elkezdődik az a szakasza az életének, hogy egyre csak dől és dől bele a sok információ a fejecskéjébe. Például az, hogy sötétedés után jönnek a szellemek és bántanak. Ellenük pedig csak az hatásos, ha Apa az ő szobájukban alszik /hiába, itt már csak ő segíthet/…

Lassan két hete csak figyeljük a fiúnkat és ámulunk és bámulunk. Próbáljuk a hisztiket kezelni, és közben megértők lenni, hisz oly nehéz egy háromésfélévesnek amikor oviba kerül…