„borzasztóan”, de úgy érzem, meg kell osztanom a mai történést, mert ha ma nem írom meg, akkor valószínű sosem.
A történet egy „kis színes” az Ori család mindennapjaiból.
Ma délelőtt leszedtem a karácsonyfánkat. Petykó oviban volt, Julcsa nekem segített –magyarul százképpen próbált hátráltatni, sikeresen. A karácsonyfa nagyon nehezen adta meg magát, szúrt mint a veszedelem, ugyanis hiába állt vízben, a felső harmada teljesen kiszáradt, és támadott. Még most is tele vagyok apró szúrásokkal, pöttyökkel. No de csak cséplem itt a szót.
Leszedtem a fát, levonszoltam az emeletről a gangra. Onnan hős apánk fogja tovább szállítmányozni /gyanítom a garázsba, felaprítani, hogy fűthessen vele, amikor szerel /már a szomszédok fáját is elkommunizálta :-)//. Közben körülbelül százmillió tűlevelet hagytam el. Rutinos révén elhúzkodtam a bútorokat, és szőnyegeket az útból. És a porszívót is előszedtem, bedugtam, hogy rögtön szippanthassam is a tűleveleket. Amire nem számítottam: az Juju teljes kiborulása volt. A lányunk üvöltött. Állt egyhelyben, és mutogatott a földre, néha lehajolt, és felvett egy- egy tűlevelet és felém dobta, mintegy jelezve, hogy nem tud közlekedni, mert minden tele van…
Ezek után még annál is gyorsabban porszívóztam, mint előre terveztem, mert a lányunk szirénázása rontotta a munkamorálomat. Amikor kész lettem a tűlevelek felszippantásával /én naív, még júliusban is találok majd!!!! ;-)/, folytattam a szokásos takarítással. Nem írom le a lányunk lassító ötleteit…
Épp időben lettem kész, hogy a szakadó esőben elroboghassunk elsőszülöttemért az oviba. Mikor bőrig ázva hazaértünk következett Peti kiakadása: mit keres a karácsonyfa a gangon, és hol vannak róla a díszek.
Türelmesen elmagyaráztam, hogy muszáj volt leszedni a fát, mert már nagyon kiszáradt, és ilyenkor már nem olyan szép. A díszek még az emeleten voltak, úgyhogy megengedtem, hogy felmenjen megnézni, hova tettem. Hű csatlósa Juju követte is a bátyját.
Közben az ebédet melegítettem, és kiabálva érintkeztem a dedeimmel. Egyszer csak a fiam kiabál lefelé:
„Anya! Juju valamit nagyon vizezik!!!”
Gáz lekapcsol, és soványürge vágtában megyek fel az emeletre, gondolván, hogy a kisasszony a csapnál gengszterkedik.
Innen csak a nagyon erős idegzetűek olvassák tovább!!
A horror látványra, ami fenn fogadott nem voltam felkészülve…
Démonka /a névről majd később/ a klotyó mellett áll, és a babájával /!!!!!/ csapkod a vízben /korábban hallottam, hogy a bratyó pisil, és nem húzza le…, gondolom Juju akkor kapott ihletet/… A kiscsaj és az egész fürdőszoba tiszta víz /és pisi/, a baba csöpög. Mondanom sem kell, hogy ez AZ A Baba. Ami miatt még a kocsiból is fel kell jönnöm, ha ittmarad és nincs lefekvés nélküle…
Következő 10 percben én az ideg miatt ordítottam a lányom meg amiatt, hogy elvettem a babáját és kisikáltam, majd felraktam a törölközőszárítóra.
Most csend van és alvás. Lehet, hogy épp arról álmodnak a méhem gyümölcsei, hogy mivel örvendeztethetnének meg az este folyamán